A július-augusztusi előszót Dr. Vokony István, a Szakmai Tudományos Bizottság elnöke írta.

Kedves Olvasó!

A 2024-es év igazán érdekes és izgalmas kihívásokat hozott már eddig is, és még ki tudja, mi minden történik velünk az év végéig. Mindazonáltal a gyors változások és a hosszú távú tervek valahogy meg kell férjenek egymás mellett. Nem túl jó stratégia arra hivatkozva nem gondolkodni hosszú távon, hogy amúgy is kiszámíthatatlanná vált a jövő. Vajon ez új keletű kihívás, vagy korábban is ezzel kellett megküzdeni? (Erre szemléletes példák a korábbi Vándorgyűlések Mottói: „Villamos energia szolgáltatásunk időszerű kérdései” – 1954; „Elosztó hálózati kapcsoló- és transzformátor állomások tipizálása” – 1962 vagy „A villamos elosztóhálózatok üzemvitelével szemben, a fejlődés által támasztott igények” – 1966) Ahogy megtanulhattuk Madáchtól, csak a színek változnak? Mi lehet akkor a jó recept? Sok helyen találkozni azzal a megközelítéssel, hogy a célt kell – bármilyen időtávban is gondolkozzunk – rögzíteni, alkalmanként felülvizsgálni, és az odavezető utat újra- és újratervezni. Azonban a jelenlegi helyzetben, hogy a szakmai kérdésekhez is közelítsünk, maga a cél sem gránitszilárdságú. A helyreállítási alap és egyéb más források olyan elvárásokat támasztanak a teljes iparággal szemben, amivel nagyon régen kellett megküzdeni. Csak egy végletekig leegyszerűsített kérdéssel érzékeltetve: olyan hálózatot tervezzünk, ami újra sok-sok évtizedet kiszolgál, annak minden igényével és kiszámíthatatlanságával, vagy egy kevésbé robusztus, megbízható, de sokkal jobban alkalmazkodót? Tudom, egy ilyen felvetés csak még több kérdést nyit ki, és a teljes lapszámot meg lehet tölteni, csak a kihívások felsorolásával.

Tovább a teljes előszó elolvasásához Tovább az Elektrotechnika letöltéséhez Hirdetési lehetőségek

Az Elektrotechnika digitális archívumában regisztráció nélkül megtekinthetők
a lap korábbi számai 2010-ig bezárólag.