A villamos energia ma már nélkülözhetetlen a mindennepi életben. A kisfeszültségű villamos hálózat szó szerint behálózza környezetünket, a villamos fogyasztókészülékeknek se szeri se száma, nem is beszélve az infokommunikációs eszközök töltőiről, stb. Azonban a 230 V váltakozó feszültség közvetlen megérintése a talajon álló ember számára életveszélyes áramütést okoz. Számos intézkedés született az áramütéses belesetek megelőzésére, és mindent meg kell tenni az emberi életre is veszélyes áramütés elkerülésére, azonban a statisztikai adatok arról árulkodnak, hogy az áramütéses balesetek - közöttük az emberi életet kívánó balesetek száma - egy bizonyos szint alá nem szorítható.

Az épületekben keletkező tüzek jelentős része villamos eredetű, azaz a villamos berendezés nem megfelelő állapotára, használatára, esetleg a berendezés hibájára vezethető vissza. Ez önmagában is indokolná, hogy a villamos berendezés létesítésének és használatának szabályrendszere a tűzvédelem homlokterében legyen. A tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy a villamos eredetű tűzesetek azért különösen veszélyesek, mert a villamos berendezés részét képező műanyag szigetelés gyullad meg először. A műanyagok égéstermékei – mindenekelőtt a korom és mérgező gázok – felelősek azért, hogy a viszonylag kis kiterjedésű tű is rendkívül súlyos következményekkel járhat

Ismét beköszöntött a viharszezon! Leginkább a május elejétől augusztus végéig terjedő időszakban kell számolni azzal, hogy az épületeket, építményeket a villámcsapás, a villamos és elektronikus készülékeket pedig a villámcsapás hatásaként fellépő túlfeszültség-impulzus károsíthatja vagy megsemmisítheti.