Hogyan publikáljunk?

Felteszi magának ezt a kérdést a szakmai cikkek készítése során?

Ezek az irányelvek szolgálnak segítségül a szakcikkek írása kapcsán. Publikáció készítése előtt olvassa el figyelmesen az alábbi útmutatót.

Az összefoglalás – Magyar nyelvű összefoglalás tartozik minden szakmai tudományos vagy ismertető cikkhez, és legfeljebb 15 sorban tájékoztatja az olvasót arról, hogy mi a cikk mondanivalója. Ennek legfontosabb része az, hogy milyen új tudományos vagy gyakorlati eredményről, milyen új műszaki megoldásról, műszaki alkotásról vagy gyártmányról számol be. Ehhez tartozhat az, hogy milyen korábbi ismerethez, állapothoz vagy helyzethez képest új, jobb vagy célszerűbb. Röviden ismertetheti az odavezető út eszközeit, módszereit, de nem mehet bele a részletekbe, képletet, ábrát, hivatkozást nem tartalmazhat. Kritikai jellegű cikknél viszont a legfontosabb hibákat, hiányosságokat, tévedéseket kell kiemelni, röviden összefoglalva az indoklásukat.

Angol nyelvű összefoglalás tartozik minden szakmai tudományos cikkhez, de igény szerint kapcsolódhat ismertető jellegű cikkhez is. Ez lehet a magyar összefoglaló fordítása, de el is térhet tőle. Lehetőleg a szerző készítse el ezt is, számításba véve a későbbi nyelvi lektorálást. Ennek hiányában is célszerű a különleges szakkifejezések angol változatát megadni.

Kulcsszavak – Elektrotechnika, folyóirat, cikkírás
Ezek olyan egy-két szóból álló kifejezések, amelyek segítségével könyvtári katalógusokban és hasonló adatbázisokban rá lehet találni a cikkre. Célszerű, ha olyan általános fogalmak is szerepelnek közöttük, amelyekbe a cikk témája biztosan bele tartozik.

Bevezetés

A cikk kéziratát szerkeszthető MS Word.doc fájlban kell elkészíteni, amely a cikk szöveges részét, valamint külön fájlba beillesztve az ábrákat és a képaláírásokat tartalmazza. Az ábrákat elektronikus képfájlban kell mellékelni.
Az Elektrotechnika cikkeit Arial betűtípussal nyomtatják, ezért célszerű a kézirat szövegéhez is ezt a betűtípust használni. A fejezetcímek és alcímek rendszerét és formáját a 2. fejezet ismerteti. A betűk méretét illetve a különleges betűkre vonatkozó tájékoztatást a 3. fejezet tartalmazza.
A nyomtatott betűk mérete nem azonos a kéziratban használt betűkével, ezért a szöveg tördelése meg fog változni.

A kézirat formázási minta letölthető itt.

 

Címek és alcímek
A cikk címe
A cím ne legyen hosszú! Célja az, hogy olvasó érdeklődését felkeltse, de ehhez nem kell a cikk a teljes tartalmát összefoglalnia. A rövidebb cím inkább felkelti a figyelmet, mint egy hosszú szöveg végigolvasása.
Alcím is kapcsolódhat a cikk címéhez, de csak Indokolt esetben. Ilyen lehet folytatásos cikk vagy cikksorozat esetén a részek megjelölése (pl. 1. Rész.) és a főcím kiegészítése. Ebben az esetben célszerűbb, ha mindegyik résznek egyedi címe van, és a sorozat közös címe szerepel alcímként. Ez egyszerűbbé teszi a referálást és a hivatkozást.

 

Fejezet címe
Ha a téma, vagy a cikk terjedelme indokolja, akkor a szöveget érdemes fejezetekre tagolni, de csak mértékkel! Semmi esetre se használjunk egyetlen bekezdésből álló fejezetet vagy alfejezetet.
Minden fejezetnek adjunk a tartalmára jellemző címet. Általános értelmű címet csak kivételesen használjuk, mint például a cikk elején lehet Bevezetés, vagy befejezésként Összefoglalás, Eredmények, Következtetések, Tanulságok vagy más hasonló című fejezet. Ha a cikkben hivatkozunk másik fejezetre is, akkor indokolt a fejezetcímeket számozással megjelölni. Egyébként erre nincs szükség.

Alfejezetek
A fejezeteket alfejezetekre lehet tagolni, de ez csak több témával foglalkozó, hosszú fejezetek esetén indokolt. Egy fejezeten belül sohase használjunk egyetlen alfejezetet.
Az alfejezet címe ne legyen hosszabb egy sornál. Számozásra csak akkor van szükség, ha az alfejezetre is van valahol hivatkozás. Számozott fejezeten belül is lehetnek számozatlan címek, de egy cikken belül egységes megoldást használjunk. Az alfejezet számozása a fejezet sorszámát követő, ponttal elválasztott sorszámból áll.
További tagolás. Az alfejezetet semmiképpen se bontsuk további alfejezetekre. Ha mégis szükség lenne további tagolásra, akkor ezt a bekezdés első szavainak félkövér kiemelésével lehet megoldani.

Hangvétel

Az Elektrotechnika lapban több cikk kategóriát különböztetünk meg. Ezek a

Tudományos (akadémiailag elfogadott), két lektor által bírált cikk

Szakmai leírás, rendszerismertetés – általában egy lektor által véleményezve

Szakmai beszámoló, hozzászólás, lektorálás nélkül

Szakmai jellegű PR cikk, lektorálva vagy anélkül

Betűtípusok és méretek
Az 1. Táblázat a címek írására vonatkozó adatokat foglalja össze. A betűtípus mindenütt Arial.

A cím típusa	Nagybetű	Stílus	Méret	Igazítás
A cikk címe	Mondatkezdő	Bold	20 pt	Jobbra
Alcím	Mondatkezdő	Bold	12 pt	Jobbra
Szerzők neve	Szókezdő	Normál	10 pt	Jobbra
Fejezet címe	Nagybetűs	Bold	10 pt	Balra
Alfejezet címe	Mondatkezdő	Bold	10 pt	Balra
Táblázat címe	Mondatkezdő	Normál	9 pt	Balra

1. Táblázat. A címek betűtípusai és egyéb adatai

 

A 2. Táblázat a bekezdések és táblázatok szövegére vonatkozó adatokat foglalja össze. A szöveg betűtípusa Arial, normál kivéve az algebrai mennyiségeket.

A szöveg típusa	Méret	Igazítás	Stílus
Első bekezdés	10 pt	Sorkizárt
Többi bekezdés	10 pt	Sorkizárt	Első sor 0,5 cm
Táblázat adat	9 pt	Középre
Felsorolás	10 pt	Balra 0,5 cm	Függő 0,8 cm
Képaláírás	9 pt	Balra
Irodalomjegyzék	9 pt	Balra	Függő 1 cm

2. Táblázat. A szövegek betűtípusai és egyéb adatai

A képletek és algebrai mennyiségek írásával a 7 fejezet foglalkozik.

Ábrák
A cikkekbe fényképek és (rajzolt) grafikus ábrák illeszthetők be. Mindegyikre vonatkozik, hogy megfelelő minőségű nyomtatott ábrához nagyobb méretű eredeti képre van szükség. Ennek elérése céljából az egy hasáb szélességű képnek legalább 1024 pixel vízszintes méretűnek kell lennie. Az ábrákat ne illesszük be a cikk szövegébe, hanem kicsinyítés nélkül, a megfelelő elektronikus fájlban, külön csatoljuk a cikk kéziratához. A helyüket az itt bemutatott módon, piros vagy kék színnel jelöljük meg a kéziratban.

Az 1. Ábra helye

A fényképek digitális géppel készült, vagy eredeti fényképről másolt (szkennelt) képek legyenek. Nyomtatott lapról másolt, vagy az Internetről letöltött fénykép általában alkalmatlan az Elektrotechnikában való kinyomtatásra! Különleges számítástechnikai eszközökkel ugyan ez a hiba némileg javítható, de a lap szerkesztősége ezt nem vállalja, ezért ilyen fénykép közlését nem tudja elfogadni. A rosszul exponált (túl sötét vagy világos) képeket megfelelő képszerkesztő programmal javítani kell a cikk számára. A képfájl legalább 200 dpi felbontású, tif, jpg, eps kiterjesztésű, legyen.

A 2. Ábra helye

A grafikus ábrák forrása saját készítésű képfájl, papírról másolt (szkennelt, xeroxozott) ábra, vagy számítógépi program (pl. Excel) által rajzolt elektronikus képfájl (diagram) lehet. Ezeket nyomtatás céljából kicsinyíteni kell, ezért megszakadhatnak, vagy teljesen eltűnhetnek a vékony vonalak, illetve olvashatatlanná válnak az eredeti rajzon 16 pixelnél kisebb betűk.. Az ilyen ábrák ezért csak átrajzolás után válnak közölhetővé. Az idegen nyelvű feliratokat, a nem SI rendszerű mértékegységeket, vagy logikátlan (sok számjegyű tizedes) skálázást tartalmazó diagramokat ugyancsak át kell rajzolni. Az ábrák előkészítése tehát gondos munkát igényel. A grafikus képfájl tif vagy bmp kiterjesztésű legyen. Nem célszerű jpg fájl használata, mert az egyszínű felületek többnyire foltossá válnak.
Képaláírás. Szakmai tudományos vagy ismertető cikkekben minden ábrához legyen a tartalmát kifejező képaláírás. Rövid hírekben, ismertetőkben, vagy eseményekről szóló beszámolóban ez elmaradhat, ha a szöveg tájékoztat arról, hogy a kép mit ábrázol. Az utóbbi esetben, ha csak egy-két személy van a képen, akkor képaláírásban szerepeljen a nevük.
A képaláírás az 1.Táblázatban megadott méretű, félkövér betűkkel írva, a sorszámával és az azt követő Ábra vagy Kép szóval kezdődik. Egy cikken belül ezek közül csak az egyik használható. Ezt ponttal lezárva követi a kép tartalmát leíró, legfeljebb két sor terjedelmű szöveg. A sorszám általában folytonosan növekvő, egyszerű szám. Hasonló tartalmú ábrákat közös sorszámú csoportba lehet foglalni és a), b), c) betűkkel megkülönböztetni.

Az ábrajegyzék minta letölthető itt.

Táblázatok

A táblázat szerkezete cellákat tartalmazó sorokból és oszlopokból áll. A felső sor illetve a baloldali oszlop, vagy mindkettő, a hozzájuk tartozó cellák tartalmát határozhatja meg, ezért például félkövér betűtípussal célszerű megkülönböztetni (lásd: 3. Fejezet). A nyomtatott cikkben a kiemelés módját a Szerkesztőség határozza meg.
A cellák jól áttekinthető hálózatot alkossanak, ezért minden sorban célszerű állandó számú és szélességű oszlopot használni. Tartalmuk lehetőleg ne legyen két sornál hosszabb. Csak olyan adatot indokolt táblázatba foglalni, ami a cikk mondanivalójához tartozik, vagy a szöveg megértéséhez szükséges.
A táblázat címe félkövér betűvel írva, a sorszámával és az azt követő Táblázat szóval kezdődik. Ezt ponttal lezárva követi a tartalmát leíró, legfeljebb két sor terjedelmű szöveg (minta a 3. fejezetben).

Felsorolás

A felsorolás egymást követő, összetartozó témájú szövegekből áll, és ezt a szerkezetük is jelzi. A megelőző bekezdés első szavainak kiemelésével nevet is lehet adni a felsorolásnak.
Hivatkozás nélkül az egyes témákat nem kell megkülönböztetni, ezért a felsorolás jele egyszerű alakú lehet.
–    A hosszú kötőjel a leggyakrabban használt, és elsősorban javasolt jele a felsorolásnak.
–    Amint a 2. Táblázat mutatja, 0,5 cm van a bal margótól.
–    A szöveg helyzete 1,1 cm.

Hivatkozás esetén célszerű az egyes tételeket az ABC betűivel jelölni, mert a számok összetéveszthetők lennének a fejezetek számozásával.
a)    A betű lehet dőlt (Italic), vagy nagybetű is.
b)    A betű mögötti zárójel ponttal is helyettesíthető, de el is maradhat.
c)    A 2. Táblázat szerint 0,5 cm van a bal margótól, és a szöveg helyzete 1,1 cm.

Képletek

Algebrai és fizikai mennyiségek
A matematikai és fizikai mennyiségeket Times New Roman típusú dőlt betűvel kell jelölni. Ennek oka az, hogy az Arial betűtípus nagy I (I) és kis l (l) betűje ugyanolyan, ami félreértést okozna. Ez a hasonló jelentésű nem latin (pl. görög) betűkre is vonatkozik.

Az előbbiekkel ellentétben mindig álló betűvel írjuk a számokat és a matematikai műveleteket jelölő betűket vagy szavakat. A utóbbiak jellegzetes példái a szögfüggvények (sin, cos, tg), a logaritmus (log, ln), a logikai (and, or, not) és hasonló műveletek, például int, mod, inv, erf. Az exponenciális függvény jele exp(x) alakban álló betűvel, de ex alakban dőlt betűvel írandó. Ugyancsak dőlt betű a képzetes számokat jelölő j vagy i betű is. Álló görög betűt használunk, ha műveletet jelentenek, mint például Σ (összeg, szumma). Az álló betűvel írt műveleti jelek elvileg Arial típusúak lennének, de képletekben nehézkes lenne, ezért célszerű ezeket egységesen Times Roman betűtípussal írni. Mindig álló betű a mértékegységek jele, és szóköz választja el az előtte levő számtól.

Matematikai képletek
A képletek a bal margóhoz igazodva külön sort alkotnak, amelyek alatt és fölött 6 pont térköz van. Ha a cikkben több képlet van, és a szöveg hivatkozik valamelyikre, akkor mindegyiket a jobb margóhoz igazodó, zárójelek között levő sorszámmal kell ellátni. Kerüljük az algebrai lépéseket bemutató sorozatot, ezért egy sorban ne legyen kettőnél több egyenlőségjel. A képletben szereplő mennyiségek jelentését vagy a folyamatos szöveg, vagy a képletsort követő felsorolás tartalmazza. Erre az alábbi példa ad mintát:

A háromfázisú teljesítmény (P) időbeli (t) változását a következő kifejezés írja le:
P(t) = 3U_oI.sin²(ωt) = gyök 3 * U_vI.sin²(ωt)                  (1)

 

ahol,
U_o    a fázisfeszültség effektív értéke;
U_v    a fázisok közötti vonali feszültség effektív értéke;
I    a fázisáram effektív értéke;
ω    a körfrekvencia.

 

Számozás, hivatkozások

Cikksorozatok részeit római számokkal jelöljük, egy cikken belül viszont arab számokat használunk.

A cikkben számozással jelölhetjük a fejezeteket, alfejezeteket, ábrákat, táblázatokat, képleteket és a szakirodalom tételeit. Ezek mindegyike esetenként különböző formájú folytonosan növekvő szám. Folytatásos, vagy több részből álló cikk esetén sem célszerű a cikkeken folyamatosan átmenő számsort használni, hanem a hivatkozott rész sorszámából és ezen belül 1-től növekedő számból álló sorszámot alkotni. Így például II/3 Ábra a második rész harmadik ábráját, illetve (II/3) a harmadik képletét jelenti. Egy második részben levő 3.1 alfejezetre viszont célszerűbb a következő módon hivatkozni: „A II. Rész 3.1 Fejezetében”.
Az ábrákra és a táblázatokra mindig 1. Ábra vagy II/3. Ábra illetve 1. Táblázat vagy II/3. Táblázat alakban hivatkozzunk. Képletek esetén elegendő a számukra hivatkozni, például „(1) vagy (II/3) szerint”. Szakirodalmi tételek sorszáma mindig szögletes zárójelek között van, például [1] illetve [II/3]. Hivatkozáskor elegendő a számra hivatkozni, de hozzá lehet kapcsolni a szerző nevét is, például „Simonyi [1] szerint”. Ha a szerző neve nem szerepel a hivatkozásban, akkor egy tömbben több szám is lehet, mint [1, 8, 1], de a név szerinti hivatkozásokat szét kell választani.

 

Összefoglalás
A Cikkírás mappa két MS Word.doc fájt tartalmaz, Kézirat.doc és Ábrák.doc címmel; továbbá két képfájlt, Portál.jpg és Erőtér.bmp címmel.
A Kézirat című fájl mintát mutat a benne található formai követelményeknek megfelelő kéziratra. Az Ábrák című tájékoztató a kicsinyítés után, nyomtatásban megjelenő mérethez hasonlóan szemlélteti a képeket, és megadja, hogy melyik ábra melyik képfájlban található. Ugyanitt vannak az egyes ábrákhoz tartozó képfeliratok.

A cikk terjedelme általában ne legyen több 16000 karakternél. Ennek a tájékoztatónak a terjedelme kereken 13200 karakter A mellékelt ábrák mindegyike közelítőleg 1000 karakternek megfelelő helyet foglal el. Általában 10 cm magas ábrának kb. 1200 karakter felel meg.

Ha a szerzőnek bármilyen gondja van a cikk írásával kapcsolatban, forduljon bizalommal a Szerkesztőséghez a +36-1-788-0520 telefonszámon.

 

Irodalomjegyzék

Ez alatt a fejezetcím alatt csak a felsorolt publikációk bibliográfiai adatai szerepelnek. Sokféleségükre tekintve csak néhány általános szabályt lehet meghatározni, ezért itt csak gyakran előforduló példák adnak mintát.
Az irodalomjegyzék tételeinek szerkezetére nem alakult ki nemzetközileg egységes forma, hanem inkább a sokszínűség jellemző. A különböző helyekről összegyűjtött adatokat ezért legalább egy cikken belül egységesíteni kell.

 

Az Elektrotechnika folyóiratban a következő általános szabályok használatát javasoljuk:

–    A szerző neve (ha van) a családi névvel kezdődik. Ezt követi a személyi név (keresztnév, előnév, adott név) kezdőbetűje, amelyet idegen neveknél vessző választ el, viszont magyar névnél ez elmarad. Több szerző nevét vesszők választják el egymástól. A betűtípus: Arial 9, dőlt, félkövér

–    Ahol a szerző nem nevezhető meg, a kiadó vagy más intézmény neve lép a helyébe. Ilyen pl. szabványoknál a hivatalos azonosító szám.

–    A szerző nevét kettőspont után követi a publikáció vagy más kiadvány címe címe. Betűtípus: Arial 9, dőlt, normál.

–    Könyveknél a kiadó neve, a kiadás helye (város) és éve. Betűtípus: Arial, álló, normál.

–    A folyóirat neve, évfolyamának vagy kötetének száma, a füzet (hónap, hét) száma, a cikk helyének oldalszáma, megjelenés éve. Betűtípus: Arial, álló, normál.

–    Konferencia cikkeknél a konferencia teljes neve (lehetőleg kevés rövidítéssel), helye és éve. Ha lehet a cikk megtalálását segítő adat, pl. oldalszám.

–    Elektronikus publikációra alig lehet általános szabályt adni, ezért a megtalálását segító adatokat célszerű megadni.
 
[1]    Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981.
[2]    Horváth T, Berta I, Pohl J.: Elektrosztatikus feltöltődések. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.
[3]    Hasse,P, Wiesinger, J.: Handbuch für Blitzschutz und Erdung. VDE Verlag, Offenbach, 1989.
[4]    Golde, R. H.: Lightning. Academic Press, London, 1977.
[5]    Dán A, Farkas Cs.: Feszültségletörések veszélyes-ségének vizsgálata. Elektrotechnika, 105. évf, 12. szám, 2012.
[6]    Wagner, C. F., Hileman, A. R.: The lightning stroke, II. Trans. American Institute of Electrical Engineering.,
Vol. 80, Pp.622-642, 1961.
[7]    Whitehead, E. R.: The lightning performance of EHV lines. Conf. Intern. Grand Reseaux Électrique, - CIGRÉ, Paris, Sess. 22. Rep. 33-01, 1968.
[8]    Standler, R.B.: Coordination of surge arresters and suppressors for use of low-voltage mains.
9th International Zürich Symposium on EMC.
Paper 98N5, pp. 517-524. Zürich, March 1991.
[9]    Horváth T.: “Understanding lightning and lightning protection - A multimedia teaching guide.” Research Studies Press – J. Wiley & Sons, 2006. Available: http://www.wiley.com/go/horvath.
[10]    MSZ EN 61800-3:2004/A1:2012. Szabályozható fordulatszámú villamos hajtásrendszerek. 3. Rész. EMC-követelmények és egyedi vizsgálati módszerek.