2013. június 4-én Okos Mérés Szakmai Konzultációra hívta össze a Magyar Elektrotechnikai Egyesület a szakma érintett képviselőit. A rendezvény célja az volt, hogy az Okos Hálózati Mintaprojekt előkészítése és lebonyolítása során, szakmai szempontból közvetve vagy közvetlenül érintett felek, minél szélesebb körben megismerjék a projekt jelenleg ismert részleteit és lehetőség legyen a vélemények, észrevételek, javaslatok megfogalmazására. A meghívottak előzetesen kérdéseket intézhettek az előadókhoz, akik prezentációjuk során kitértek a korábban felvetett problémákra.

A MAVIR ZRt.-t bemutatta a Központi mérő operátor működési modelljének részletes tervezetét. Emellett a Társaság képviselője választ adott azokra a felvetésekre is, melyeket az általuk kidolgozott és a MAVIR honlapján publikált részletes mérőoperátor modellel kapcsolatban begyűjtöttek szakmai partnereiktől.

A Hálózati Elosztók képviselői megosztották eddigi tapasztalataikat az általuk már működtetett Okos Mérés projektekkel kapcsolatban.

Levezető elnökként a beszámolókat Dr. Varjú György, a MEE Okos hálózat, okos mérés munkabizottság elnöke foglalta össze.

Alábbiakban olvasható az előadások összefoglalása:

A MAVIR központi okoshálózati operátor mintaprojekt előzménye a Magyar Kormány 2011-es 10c derogációs kérelme, mely definiálja a mintaprojekt által végrehajtandó feladatokat is. A derogációs kérelemnek megfelelő magyar jogszabály módosítások folyamatban vannak, az ÜHG törvény jelenleg társadalmi egyeztetés alatt, elfogadása még június folyamán várható. A projekt feladatai a derogációs kérelem Nemzeti Terv mellékletében vannak rögzítve a ko-rábban is bemutatottak szerint: 100 ezer villamos és 90 ezer gáz fogyasztási hely bevonásá-val homogén földrajzi területen kell végrehajtani, célja a Központi Mérőoperátori modell kipróbálása és az országos bevezetés megalapozásához gazdaságossági és üzemeltetési ta-pasztalatok gyűjtése. További projektcélok az elosztói okosmérési központokból történő adatgyűjtés valamint az elektromos járművek és megújuló energiatermelők terjedésének segítése.

MAVIR megkezdte a mintaprojekt során megvalósítandó modell kidolgozását, melynél a fő szempontok: a jogszabályok minimálisan szükséges módosítása mivel a mintaprojektről van szó, kiindulás a német modell, fogyasztó számára minél kevesebb változással járjon, fogyasz-tói és mérési pont adatkezelés szétválasztása valamint a fogyasztó befolyásolás kiterjesztése, melybe beleértjük a háztartási méretű megújulós erőműveket is. A MEKH okosmérési és okoshálózati munkabizottságában vázlatosan ismertetett modellre sok észrevétel és kérdés érkezett, melyet ezúton is köszönünk. Az észrevételek egy részére a MAVIR honlapon publi-kált Részletes Központi Okoshálózati operátor modell választ ad. A fennmaradó súlyponti kérdések témái: a KOO modell működése, a fogyasztó és KOO közti szerződés, a gázmérők kezelése, az adatkezelés, a díjazás, a felelősségek megosztása, a mérő tulajdonjoga és üze-meltetése, a hálózati veszteség fedezése, az ügyfélszolgálat és a terület kiválasztása. Elosztók javaslatai nyomán a feladatmegosztást a korábbiaktól eltérően javasoljuk, amely alapján úgy gondoljuk, hogy a vázolt problémák jelentős része megoldódik. A feladatmegosztás fő ele-mei, hogy a KOO mintaprojekt által beszerzett villamos és gáz mérők felszerelésében és üze-meltetésében számítunk Elosztó közreműködésére, míg az adatgyűjtést és mérő paraméte-rezést KOO végzi. Egyéb közműveknél a mérő beszerzést nem KOO végzi, viszont biztosítja a rendszerbe kapcsolhatóságot és adatfeldolgozást. Ügyfélkapcsolat és illegális vételezés fel-derítés továbbra is Elosztó és Kereskedő feladata maradna, ehhez KOO a mérőből érkező riasztásokat továbbítja Elosztó számára. Gáz mérőknél a jeladó helyett valódi okos gázmérő beszerzésével és felszerelésével számolunk. Előrefizetés kezelését úgy kívánjuk megvalósíta-ni, hogy a központi oldalon lehessen átállítani, ne kelljen helyszíni beavatkozás. A mintapro-jektbe bevonandó területekre várjuk Elosztók javaslatait, július elejéig. A fennmaradó kérdé-sekre a teljes kérdés-válasz dokumentum rövidesen ugyancsak a MAVIR honlapon lesz publi-kálva, amelyről értesítést küldünk.

Okos mérés a magyar villamos elosztóknál

Az elosztó engedélyesek a VET felhatalmazása alapján 2012.-ben közös országos pilot projektet indí-tottak az okos mérés hazai bevezetésének előkészítésére. A pilot előkészítő szakaszában a Hivatallal folytatott egyeztetések során megfogalmazták a pilot céljait, a fő elvárásokat.

A pilot indításának egyik fő célja az okos mérés magyarországi bevezetésére vonatkozó kormányzati döntés megalapozásához költség – haszon információk szolgáltatása, az alkalmazás műszaki – tech-nológia feltételeinek – ezen belül a több közműves megoldás lehetőségeinek – vizsgálata.

Az okos méréssel szembeni legnagyobb várakozás villamos energia felhasználás csökkenése, a terhelések átrendeződése – a csúcsterhelés csökkenése –, ezért a pilot legfontosabb területe a fogyasztói magatartás kutatása. Mivel az okos mérő önmagában nincs hatással a fogyasztása, a várt eredmények eléréséhez a fogyasztó aktív hozzáállása, tudatos magatartása szükséges. A pilot keretében ezért Európában is egyedülálló módon, országosan kiválasztott kb. 20 ezer fős fogyasztói mintán vizsgáljuk a fogyasztói magatartás változását. Ehhez az okos mérőkből származó részletes információk mellett az egyetemes szolgáltatók a mérők nyújtotta lehetőségekhez illeszkedő új tarifákat kínálnak a teszt csoportba kiválasztott 12 ezer fogyasztóknak.

A pilot első szakasza lényegében lezárult. A fogyasztásmérőket felszereltük, a fogyasztók megkérdezése is hamarosan befejeződik. Több helyszínen a villamos mérők mellett gáz, kisebb számban vízmérők is felszerelésre kerültek, Budapesten a távhőszolgáltató is csatlakozott a projekthez. Elkészültek azok az internetes felületek, amelyeken keresztül a fogyasztók nyomon követhetik fogyasztásuk alakulását .

Bár a pilot talán legfontosabb szakasza még csak most kezdődik, az eddigiek alapján néhány megálla-pítás már most is megtehető.
-    A pilot előkészítése során megfogalmazott technikai feltételeket, elvárásokat egyetlen gyártó sem tudta maradéktalanul teljesíteni.
-    A külföldön alkalmazott megoldások többnyire nem ültethetők át egy az egyben a hazai kö-rülményekre (pl. multiutility megoldások).
-    A PLC technológiával vegyesek a tapasztalatok, a különböző gyártótól származó eszközök nehezen illeszthetők egymáshoz.
-    Vezérlési feladatok elvégzésére – HKV/RKV rendszerek esetleges kiváltására – az okos mérő jelenleg nem alkalmas, a B tarifás mérésre nagyon drága megoldást ad.
-    Az előrefizetős funkció megvalósítása kevésbé ügyfélbarát, mint a jelenlegi merők

Néhány észrevétel az okos mérés bevezetésével összefüggő piaci változásokhoz

Az okos mérés bevezetése az ún. profil elszámolású fogyasztói kör életében hozhat változást. Ma ezeknek a fogyasztóknak - a lakosság és a kis üzleti fogyasztók – a villamos energia felhasználását „hagyományos”, csak a fogyasztást rögzítő fogyasztásmérővel mérik, általában évi egyszeri helyszíni leolvasás mellett. Az okos mérés lehetővé teszi a tényleges felhasználáson alapuló gyakoribb számlá-zást, változatos tarifák kialakítását, személyre szabott energiahatékonysági szolgáltatások nyújtását, stb. Ez felveti azt a kérdést, hogy a felhasználó, a kereskedő és más, újonnan belépő piaci szereplő információval való ellátása miatt szükséges-e a jelenlegi piaci folyamatok átalakítása, a működési modell megváltoztatása.

Magyarországon 2003. július 1-én nyílt meg a villamos energia piac, kezdetben csak a nagyfogyasztók számára. A piacnyitás sikere érdekében a villamos energia elosztók és a kereskedők között már ezt megelőzően megkezdődtek az egyeztetések, melyek eredményeként jól szabályozott folyamatok, egységes üzenet- és adatformátumok mellett lényegében zökkenőmentesen – természetesen nem hibamentesen – folyik a kereskedők és elosztók közötti kommunikáció. Az 6 elosztó összesen 3 méré-si központot működtet, ami a kereskedők számára sem jelent kezelhetetlen számú kommunikációs kapcsolatot. Ezek alapján állíthatjuk, hogy a szereplők részéről nincs semmilyen kényszer ennek a rendszernek a megváltoztatására,
A 2007. évi LXXXVI. törvény – a villamos energia törvény, VET – a felhasználók villamos energia fel-használásának elszámoláshoz szükséges mérések felszerelését, üzemeltetését, a mérési és elszámolá-si adatok szolgáltatását a hálózat üzemeltetőjének kötelezettségévé teszi. Mivel felhasználó lényegé-ben csak az elosztóhálózatra csatlakozik, ezt a feladatot az elosztók látják el. Az üzleti folyamatok is ennek megfelelőn kerültek kialakításra. Az elosztók kezelik a villamos energia felhasználás 60%-át képviselő, több mint 40 000 nagyfogyasztó távleolvasott, terhelési görbét tároló fogyasztásmérőjét, gyűjtik, ellenőrzik és továbbítják a mérési adatokat, meghatározzák a felhasznált villamos energia mennyiségét. Ezek mellet elvégzik a közel 5 és fél millió egyszerű fogyasztásmérő – általában évi egy-szeri - helyszíni leolvasását, a villamos energia mennyiségi elszámolását. Az elosztók a mérési adatok tekintetében teljes felelősséggel tartoznak és egyértelmű a felelősségük a hálózati veszteségért.
A MAVIR pilot program ismertetőjében hivatkozott EG3 munkacsoport jelentés az okos mérés / okos hálózat programmal összefüggésben 3 működési modellt ismertet. A következőkben röviden bemu-tatjuk mindhárom modell fő jellemzőit.
Elosztói modell:
Ez a működési modell lényegében azonos a jelenlegi hazai szabályozással és Európában is a legelter-jedtebben alkalmazott modell. Az okos mérés bevezetésével az elosztó szerepe, felelőssége nem változik, mérési központi feladatai annyiban bővülnek, hogy a kereskedők mellett más piaci szereplő részére is biztosítanak hozzáférést a mérési adatokhoz.  Az okos mérés bevezetését követően ezért:
-    nincs új szereplő
-    nem változnak az ügyfélkapcsolatok
-    nem változnak a piaci folyamatok
-    egyértelmű marad a felelősség a hálózati veszteség alakulásáért
-    a felhasználónak műszaki ügyekben egyetlen partnere van, aki teljes kompetenciával rendel-kezik
-    legkisebb költséggel bevezethető

Független adatközpont modell:
Ennek a modellnek az előnyei elsősorban olyan környezetben érvényesülnek, ahol sok piaci elosztó – esetleg több száz, mint Németországban – működik, ezért a kereskedőknek és más piaci szereplőknek nagyon sok partnerrel kell a piaci folyamatoknak megfelelő információ és adatcserét megvalósítani. A független adatközpont feladata nem a mérők leolvasása vagy üzemeltetése, hanem a meglévő mérési adatszolgáltatóktól származó adatok összegyűjtésével egy központi, mindenki számára elérhető kommunikációs felület biztosítása, az adatok archiválása és egyes piaci események – elsősorban a kereskedőváltás - adminisztrációjának elvégzése. A modell bevezetése tehát ezt jelenti:
-    új szereplő belépése
-    a mérési felelősség nem változik
-    a piaci folyamatok megváltoznak, összetettebbé válnak
-    a mérési/elszámolási adatok kommunikációja egyetlen csatornán keresztül történik 
-    egyéb adatok tekintetében megmarad a kereskedő / elosztó közvetlen adatcsere
-    az adatközpont, adattárolás igénye megduplázódik

Független mérési adatfelelős modell:
A független mérőüzemeltető létrejöttének, létrehozásának célja a verseny – piaci verseny - megteremtése annak a szándékával, hogy a piaci szereplők közötti verseny az innovációt – nem csak a méréstechnikában, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokba is megnyilvánuló innovációt – erősíti. Ennek természetesen feltétele, hogy a felhasználó –esetleg a kereskedő - maga választhassa meg, kit bíz meg a feladat ellátásával (és jobb ajánlat esetén válthasson is mérési adat szolgáltatót). A kereskedők – és a többi, adatot igénylő szereplő – számára az azzal a következménnyel jár, hogy szemben az elosztói vagy független adatközpont modellel, egy adott felhasználási hely tekintetében nem egyértelmű, hogy kivel kell az adatkapcsolatot kiépíteni. A modell bevezetésének hatása:
-    új piaci szereplők belépése
-    mérési felelősség megoszlik
-    az ügyfélkapcsolatok megváltoznak
-    a piaci folyamatok megváltoznak, összetettebbé válnak (pl. kereskedő váltás)
-    a mérési felelősség megoszlása miatt a hálózati veszteségért való felelősség nem egyértelmű
-    az adatcsere folyamatok bonyolultabbá válnak

Leolvasás – elszámolás – számlázás folyamat
A különböző – az okos mérésből származó adatok kezelésének tekintetében eltérő – működési modellekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a mérőből kiolvasott adatok nem jelentenek automatikusan elszámolási adatot. Sok esetben ezeken az adatokon további műveleteket kell végezni a ténylegesen felhasznált villamos energia meghatározásához. Ezeknek a műveletek az elvégzéséhez szükség van a felhasználási hely viszonyainak és kapcsolatainak ismeretére. Ezeket az információkat a hálózathasználati szerződések tartalmazzák, amelyet jelenleg az elosztók kötnek meg a felhasználó-val. A független mérési adatfelelős modell bevezetése ezért a szerződéses kapcsolatok újragondolá-sát, az egyes szerződések tartalmának felülvizsgálatát is igényli.
A folyamat menetét az alábbi folyamatábra mutatja.

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy az elmúlt 10 évben kialakított működési modell, az üzleti fo-lyamatok és a kapcsolódó elektronikus üzenetek együttese egy jól működő rendszert alkot. A fel-használók kiszolgálása, a villamos energia felhasználás elszámolása teljesíti felhasználók igényeit. Az okos méréssel folytatott korábbi próbálkozások és a már működő országos projekt eddigi tapasztala-tai alapján az okos mérés szélesebb körű bevezetési sem teszi szükségessé a rendszer alapvető átala-kítását.
Dr. Varjú György, professzor emeritus, a MEE Okos hálózatok okos mérés munkabizottság elnöke „Meggondolások a Központi Okoshálózati Operátor (KOO) működési modellhez”
címen fejtette ki arra vonatkozó álláspontját, hogy milyen irányultság szerint volna célszerű  KOO projektet megvalósítani.
Az okos hálózat megvalósítása során a magyar átviteli hálózat és a rendszerirányító MAVIR számara fontos kérdés a bizonytalan és – a napenergia (PV) esetén – elosztottan termelő források (DG) esetén a szabályzó energia biztosítása. Ezt kifejtette Bertalan Zsolt vezérigazgató úr az „Okos mérés, okos hálózat a rendszeregyensúly szolgálatában” c. cikkében (Elektrotechnika, 2013/02). Ebből kiindulva a MAVIR okos hálózati mintaprojekt alapvető céljának a fogyasztóknak rendszerszabályozásba való bevonását kell tekinteni. Ennek alapja a fogyasztói viselkedés (Demand response, DR) befolyásolása, ami bármely olyan ténykedésre vonatkozik, amely a végfogyasztót az energia igényének, (keresleté-nek) eltolására (átütemezésére) ösztönzi. A végfogyasztó részvétele olyan tényezőkre való reagálás, mint ösztönző ár, új tarifa tervezetek, nagyobb tudatosság és a felelősségre való nagyobb érzékeny-ség. A végfogyasztó egyetért a bevonásával, de a részvétele maga után vonhatja mind az aktív visel-kedésének a változását mind pedig a passzív reagálását automatizmusok (kommunikációképes okos fogyasztói készülékek) használata révén.

A fogyasztói viselkedés tarifa útján történő befolyásolására nemzetközi pilot programok alapján az időprofilos (Time Of Use, TOU) és a csúcsidejű fogyasztás elkerüléses (critical peak price system, PPS) tarifával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatták, hogy a fogyasztók a TOU-ra való reagálást néhány hónap után abbahagyták, a PPS esetén, csúcsidőn kívül 7,2 és csúcs-idei 72 cent/kWh tarifa mellett a fogyasztók túlnyomó részének megmaradt a reagálása. A németországi tapasztalatok szerint az okos mérés alapú fogyasztói reagálás költség-haszon mérlege azt mutatja, hogy ez a 8000 kWh/év fogyasztás felett lehet nyereséges. (Az EU 27 országok átlagos fogyasztása 4000 kWh/év.)
A fogyasztói reagálás fontos eszközei lehetnek a jövőben az okos mérő útján kommunikációképes okos fogyasztói készülékek. USA-ban az okos háztartási készülékek évi 8 %-os növekedésével, 2021-ben 12 millió készülékkel (ebből 2,3 millió mosógép) számolnak. A fogyasztói reagálás vizsgálatára indított holland projektben a fogyasztók mosógépeit okos interfészekkel látták el.

A magyarországi fogyasztók reagálása esetén két körülmény is a reagálás várható mértékének a csök-kentése irányába hat: (1) a fogyasztás viszonylag alacsony (3000 kWh/év alatti) szintje, (2) a jelentős mértékű (1000 MW-ot meghaladó) már meglévő vezérelt (HKV és RFV) fogyasztás. A vezérelt fo-gyasztással kapcsolatosan kimondható, hogy ez okos fogyasztást tesz lehetővé, mivel rendelkezik – fogyasztó irányú – kommunikációval valamint 24 órai tárolóval. A 24 órai tároló tette lehetővé a kap-csoló órás „éjszakai” áramról az elosztók részére rugalmas fogyasztói befolyásolást biztosító HKV és RFV vezérlésre való zökkenőmentes áttérést.
Mindezek alapján kimondható, hogy a MAVIR központi okos-hálózati operátor mintaprojekt, amely a passzív fogyasztókra kiterjedő okosmérés eszközeire alapozott, nem tekinthető a rendszeregyensúlyt érdemben szolgáló módszernek.

A CIRED Okos Hálózat Munkacsoport jelentésében  ötven mintaprojekt tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutott, hogy:
   A fő hajtóerők:  -     Energia piac és szabályozás
-    Megújuló energia termelés és energia tárolás

   A fő okos hálózati megoldások:
-    Irányítási rendszer
-    Információs és kommunikációs technológiák
   Adattárház csak minimális súllyal szerepel a hálózati megoldások között.

A CIRED Munkacsoport az okos hálózat két lehetséges irányítási filozófiájára vonatkozó megállapítá-sa:
•    Centralizált, - hagyományos – megközelítés: Az adatokat nagy, központi irányító köz-pontokba visszük át, a     döntéseket és irányítási instrukciókat itt hozzák. A kommunikációs igénye rendkívül nagy.
•    Új megközelítés: Az elosztó hálózat autonóm eszközök útján önszabályzó, ennek foly-tán csak korlátozott mennyiségű adatot visznek át az irányító     központba

A rendszerszabályozás támogatása az aktív fogyasztókkal érhető el. Az aktív fogyasztók (active user=prosumer) döntő többségében háztartási kiserőművekkel rendelkező fogyasztók, akik termelésüket alapvetően saját fogyasztásuk energiaigényének biztosítására használják fel. Bár az energiamérleget tekintve a termelt és fogyasztott energia közül várhatóan túlnyomórészt a fogyasztott energiamennyiség lesz a domináns, így az energiamérlegük negatív lesz, mindazonáltal a hálózatra táplálják a termelésüket, így részt vesznek a mérlegkörben termelőként is, amellett, hogy eseti jelleggel a betáplált energiájuk szabályozásra is felhasználható, amennyiben az adott pillanat-ban a körülmények kedveznek ennek a modellnek. 
A CIRED Munkacsoport véleménye szerint a centralizált és teljesen decentralizált irányítási architektúrák kompromisszuma lehetővé teszi, hogy: 
•    A TSO szabályozza az elosztottan csatlakozó DG források hatásos teljesítményét (P-f szabá-lyozó).
•    DSO: az elosztó hálózaton szabályoznia a feszültség munkapontokat és meddőteljesítmény diszpécser (Q-U szabályzója)

Mindezek alapján a lehetséges hazai irány olyan elosztott aktív fogyasztók és hálózat-kapcsolt mikro-hálózatok (későbbi opció) létrehozása támogatással, amelyek rendelkeznek:
•    Elosztott megújuló energiaforrással (RES), alapvetően PV;
•    Elosztott tárolóval, jellemzően akkumulátorral;
Ide sorolódnak a villamos autók (EV, PHEV)

Alapvető cél a rendszeregyensúly szolgálata a bizonytalan energiatermelést jelentő, elosztott meg-újuló energiaforrások (DG RES) növekvő mértékű befogadásának biztosításához. 

A KOO modell aktív fogyasztókra irányításának alapvető célja a rendszeregyensúly szolgálata a bi-zonytalan energiatermelést jelentő, elosztott megújuló energiaforrások (DG RES) növekvő mértékű befogadásának biztosításához a következő eszközrendszer létrehozásával:
-    Az aktív fogyasztó igényszerinti reagálás (DR) és az elosztott termelés menedzselési rendsze-re koordinált irányításának és a folyamatok kezdet-kezdetén való kialakítása;
-    Az érintett szereplők (fogyasztó, kereskedők, DSO és TSO) közötti viszonyok (lehetőségek és korlátok) szabályozása (reguláció). Ebben döntő szerepe van a szabályozó szervezeteknek (MEKH);
-    A szereplők üzemirányító és menedzsment rendszerei (SCADA/EMS /DMS/DEMS) közötti kapcsolatok és együttműködés területeinek megállapítása, tesztelése;
-    Az alkalmazandó fejlett mérési infrastruktúra (AMI) alapvető működési területeinek megálla-pítása, tesztelése; 
-    Az okos méréssel és a kommunikációs technológiákkal összefüggő feladatok (adatkezelés, adathozzáférés, adatbiztonság, syber biztonság) ellátásának rendezése. 

Potenciális elosztott aktív fogyasztók köre: közintézmények létesítményei állami és/vagy önkor-mányzati tulajdonban (önkormányzatok épületei, iskolák, kórházak stb).

Aktív fogyasztók becsült maximális száma (teljes kiépítésekor): 10.000. Az aktív fogyasztók egységtel-jesítménye a háztartási erőmű teljesítményhatárai közé esne, jellemzően 5-50 kW között. (Becsült maximális teljesítmény, teljes (10.000-es) kiépítésekor: 50-500 MW)
Az aktív fogyasztók a második lépcsőben való kiépítéskor tárolóval is rendelkeznének. A tároló alkalmazásának célszerűségét/időszerűségét  részletes költséghatékonysági vizsgálat alapján kell eldönteni. Irányelvként az mondható, hogy 400-500 €/kWh fajlagos költségű és 10.000 töltés/kisülés ciklust elviselő akkumulátor esetén válik a tárolás gazdaságossá. (A tá-rolt energia 10 €cent/kWh alá csökken.)

A megvalósuló elosztott aktív fogyasztók alapján megvalósuló KOO projekt mellett szóló további szempontok:
(1)    Az önkormányzatok kifejezett érdeklődés és érdekeltsége az energiahatékonyságban és a megújuló energiák felhasználásában.
Pl.: Az Élő Energia 2009/2013, rendezvénysorozat 30., jubileumi konferenciája: „Megújuló energiaforrások alkalmazása az önkormányzatok életében”  Helyszín: Pécs Városfejlesztési Nonprofit Zrt., 2013. május 30.
(2)    Kapcsolódás kormányszintű EU-s projektekhez.
Pl. GovernEE: A jó kormányzás az energiahatékonyság területén Európai Unió által támoga-tott projekt a köz- és műemléképületek energiahatékonyságát fejlesztő jó gyakorlatokkal út-mutatást ad a döntéshozóknak az energiatudatosabb politikai döntéshozatal irányába.
(3)    Kapcsolódás a témában futó EU támogatott projektekhez.
Pl. Danube Region Smart Grid Concept, To the attention of Transmission System Operators (TSOs), Distribution System Operators (DSOs) and Regulatory Agencies of the Danube region countries, The project is supported by the European Union. (VOP-1.1.1-11-2011-0001)
(4)    Referenciául szolgálhat a PV napenergia termelés hálózati befogadása szempontjából kedvező technológiai megvalósításához és ezzel lendületet adhat a napenergia hazai hasznosításnak. Ez egyben a hozzájárul hazai foglalkoztatottsághoz, elsősorban a KKV-k területén, ami az okos hálózatok megvalósításának deklarált szociális célja.

Összefoglaló megállapítások KOO modell javasolt módosítására:
1.    A projekt azokra az okos hálózati technológiákra fókuszáljon, amelyek hatásosan tudják szol-gálják az egyre növekvő mértékű elosztottan termelt megújuló energiák (DG RES) befogadása esetére a rendszeregyensúly (szabályozó energiát) biztosítását
2.    A MAVIR KOO projektje a rendszerszabályozásba hatásosan bevonható aktív fogyasztók köré-re terjedjen ki. A projekt vezessen el az aktív fogyasztók hatékony bevonását eredményező, minden szereplő (de főképpen az aktív fogyasztó) érdekét figyelembe vevő technológiai és szabályozási környezethez.
3.    MAVIR – a szakmai és TSO helyzetéből – adódó potenciálját vesse be annak érdekében, hogy az előzőek szerinti célok megvalósítását lehetővé tevőé, középületekre épülő, aktív fogyasz-tók köre az EU és hazai forrásokból kellő mértékű anyagi ösztönzést kapjon.