A szakmai esteken belüli Hiedelmek vs. Valóság sorozatunk újabb epizódjában egy „láthatatlan” és gyakran nem kellő gondossággal kezelt villamosipari területet, a földelés kérdését fogjuk - a szakmai estekre jellemző - kötetlen formában körbejárni. Bemutatjuk a jelenlegi előírási környezetet, majd esettanulmányokat elemezünk, rávilágítva gyakran előforduló (és néha banálisnak tűnő) hibákra, amelyek komoly fejtörést okozhatnak tervezőnek és üzemeltetőnek is.

2024. szeptember 14. éjjel az Észak-Dunántúlt megtépázó vihar nyomában több Győr-Moson-Sopron vármegyei várost is áramkimaradások érintettek.

„Egy északnyugat-délkelet irányban gyorsan mozgó, rendkívül erős hidegfront érkezett. Helyenként akár 100 km/h-t is meghaladó széllökésekkel jelentős mennyiségű csapadék is lehullott az E.ON dunántúli hálózatának területére, a heves szél és esőzés következtében az áramhálózaton is károk keletkeztek. Az előrejelzések alapján már péntektől jelentősen megnövelt készenléttel, megemelt szerelőszámmal készültünk a hétvégére. A vihar szombat esti érkezésétől folyamatosan, az éjszaka folyamán is dolgoztak munkatársaink a károk felszámolásán, ez jelenleg is kiemelt létszámmal zajlik” – írják.

A 2024. év őszi félév következő FOCUS eseménye igazi különlegesség: emléket állít és felelevenít egy védelmes eredményekben gazdag szakmai utat valamint bemutatja az embert is, aki mindezt bejárta és véghezvitte. Az adásban lesz megint „keményvonalas" védelmes téma és két közvetlen „Protectás” kolléga (Kiss Kálmán fejlesztőmérnök és Pócsi Gergő kutató- és fejlesztőmérnök) gondolataiból azt is megtudhatjuk, hogy ki is volt A Radvánszki Feri…

Ahogy a nyár őszbe, az ősz télbe fordul, és csökken a hőmérséklet, minden otthon számára elérkezik az idő, hogy felkészüljön a fűtési szezonra. A megfelelő hőkomfort fenntartása mellett fontos, hogy mindezt gazdaságosan és környezetbarát módon tegyük. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább aktuálissá teszi ezt a témát. Ebben az epizódban áttekintjük, hogyan készülhetünk fel a fűtési szezonra a leghatékonyabban.

Folytatódnak a szakmai estek: immár a 8. félévet kezdjük meg, ahol a Hiedelmek vs. Valóság sorozatunk újabb epizódjában a nemzetközi és hazai szinten is egyre inkább "megváltónak" tekintett hidrogént, mint megújuló energiahordozót fogjuk - a szakmai estekre jellemző - kötetlen formában körbejárni. Elsősorban - de nem kizárólagosan - az előállítás, szállítás, tárolás és a villamosenergetikában való alkalmazhatóság lehetőségeiről, gyakorlati megoldásairól lesz szó.

A mostani FOCUS igazi "keményvonalas" elektrotechnikai és védelmes csemegét kínál az érdeklődőknek: a kis hibahelyi ellenállású egyfázisú földzárlatok közvetlenül, vagy kis ellenálláson keresztül földelt csillagpontú hálózatokon egyszerűen érzékelhetők túláramvédelemmel. Ezzel szemben nagy hibahelyi ellenállás esetén (akár több tíz kΩ) a zárlati áram nagysága nem éri el a megszólalási áramértéket, ezért ebben az esetben új védelmi megoldás szükséges.

Fedezd fel velünk az energiaközösségek valódi potenciálját, és tudd meg, hogyan járulhatnak hozzá a fenntartható jövőhöz! Ez több, mint egy trend – ez az energia jövője, amit mi magunk alakíthatunk! Tarts velünk, ha érdekel a technológia, a gazdaság és a jog találkozása az energiavilág új korszakában! Kérem, tartsatok velünk, és iratkozzatok fel csatornáinkra, hogy megújult tartalmainkkal és adásainkkal találkozhassatok!

Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.

A szakmai estek 2024. évi 3. epizódjában azt a kérdést fogjuk megbeszélni, hogy kell-e rövid távon tartani az energetikában használatban lévő többszázezer GSM kommunikációs megoldás megszüntetésétől? Energetikai rendszereink adatigénye az információs társadalomban egyre csak duzzad, de mégis milyen szempontok kell, hogy vezéreljenek az optimális megoldás megtalálásához?

A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe. Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.

A következő adás újfent rendhagyó, hiszen 3 vendéget hívtunk meg, de hibrid felállásban: egyikük az időeltolódás és a távolság ellenére is csatlakozik hozzánk virtuálisan. Ennek az oka pedig nem más, hogy egy olyan komplex témába tervezünk betekintést nyújtani, amire sem tér sem idő messze nem lehet elég… A mesterséges intelligencia világának legégetőbb kérdéseit tárgyaljuk meg.

Nemzetközi szakmai szervezeteknek, például a Conseil International des Grands Réseaux Electriques (Cigré), az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), a Centre International de Recherche sur l'Environnement et le Développement (CIRED), és más hasonló intézményeknek kiemelt szerepük van a villam

Rendhagyó felállásban rendhagyó témával jelentkezünk. Egy szakértő és egy „civil” vendéggel vesézünk ki egy olyan témát, amit vagy nem tudott, vagy nem mert a szakma világosan, kizárólag szakmai tények mentén feldolgozni. A szaldó elszámolásról fogunk beszélgetni és ami körülötte van…

A szaldó elszámolás összetett témája gyakran okoz zavart a fogyasztók és a napelemes rendszerek tulajdonosai között. A mai beszélgetés – reméljük - tisztába teszi a félreértéseket és megvilágítja a legfontosabb kérdéseket: Mi a szaldó elszámolás valójában? Hogyan befolyásolja ez a napelemes rendszerek működését és gazdaságosságát? Milyen változásokon ment keresztül az elmúlt években Magyarországon? Szakértő vendégeinkkel megvizsgáljuk a szaldó elszámolás aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait. Feltárjuk a rejtett buktatókat, a lehetőségeket, és tanácsokat adunk arra, hogyan navigálhatnak a tulajdonosok ebben a bonyolult rendszerben.

os energetika területén.

Nemzetközi szakmai szervezeteknek, például a Conseil International des Grands Réseaux Electriques (Cigré), az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), a Centre International de Recherche sur l'Environnement et le Développement (CIRED), és más hasonló intézményeknek kiemelt szerepük van a villamos energetika területén.

A magyar energetikai szektorban a szakember utánpótlásának kihívásairól beszélgetni kiemelten aktuális, mivel a terület gyors technológiai fejlődésen megy keresztül, ami új szaktudást igényel, mint például a megújuló energiaforrások vagy az intelligens hálózatok ismerete. Ezzel párhuzamosan, a demográfiai változások miatt az idősebb szakemberek nyugdíjazása szükségessé teszi az új generációs szakemberek bevonását. Ezen felül, az EU és a globális energiapolitikai változások, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem új kihívások elé állítja a szektort. Mindezek mellett az oktatási rendszereknek is lépést kell tartaniuk az iparági igényekkel, hogy a diákokat hatékonyan felkészítsék a jövő kihívásaira.

A magyar népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Grósz Károlynak:

"Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Aggódunk a Duna környezetéért, ezért továbbra is igen veszélyesnek tartjuk a hatalmas károkat okozó Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer építését. E fölösleges óriásberuházás – a szakemberek zöme és a környezetvédők szerint is – környezetpusztító és sokmilliárdos adósságokba hajszolja az országot. Az egyoldalú tájékoztatási kampány eredménytelensége is mutatja, hogy döntésük téves. (…) Mi, akik aggódunk a Duna sorsáért és a beavatkozás káros következményeit szeretnénk elkerülni, békés felvonulást tartunk 1988. május 27-én a Vörösmarty tértől Ausztria nagykövetségéig. Kérjük a Tisztelt Miniszterelnök Urat, hogy támogassa közös ügyünket!"

Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ. 

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, a bolygónk védelme és annak garantálása mellett, hogy minden ember békében és jólétben éljen.