Online események
Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.
Időpont: 2024. május 16. 17:00
A #MEEnet FOCUS következő adásában Dr. Raisz Dáviddal és Dr. Szolnoki Pálmával fogunk az előadásukról beszélgetni, amelyben bemutatták, hogy az EK-k működése alakítható úgy, hogy megújulók és tárolók beruházóiként, illetve, üzemeltetőiként az elosztóhálózat számára kedvezőbb körülményeket teremtsenek, ahhoz képest, mintha hasonló volumenű beruházások az EK-k által nyújtott koordináló/szervező erő nélkül, egyéni érdekek mentén történnének.
A szakmai estek 2024. évi 3. epizódjában azt a kérdést fogjuk megbeszélni, hogy kell-e rövid távon tartani az energetikában használatban lévő többszázezer GSM kommunikációs megoldás megszüntetésétől? Energetikai rendszereink adatigénye az információs társadalomban egyre csak duzzad, de mégis milyen szempontok kell, hogy vezéreljenek az optimális megoldás megtalálásához?
A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe. Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.
A szakmai estek 2024. évi 2. epizódjában az Európai Unió eddigi legambiciózusabb energetikai digitalizációs projektjét a TwinEU-t fogjuk megismerni, amelynek keretében egy digitális másolat jön létre az európai villamosenergia-rendszerről. A projekt 75 partnerrel, 15 országból álló konzorciuma, köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is, összesen 20 millió euró költségvetéssel és 3 éves időtartammal dolgozik a digitális ikrek létrehozásán.
A következő adás újfent rendhagyó, hiszen 3 vendéget hívtunk meg, de hibrid felállásban: egyikük az időeltolódás és a távolság ellenére is csatlakozik hozzánk virtuálisan. Ennek az oka pedig nem más, hogy egy olyan komplex témába tervezünk betekintést nyújtani, amire sem tér sem idő messze nem lehet elég… A mesterséges intelligencia világának legégetőbb kérdéseit tárgyaljuk meg.
Ebben arra fókuszálunk, hogy a meredeken növekvő megújuló alapú energiatermelési arány milyen gondokat okoz a villamosenergia rendszerben, mennyiben tud segíteni a hálózati energiatárolás a rendszer csökkenő rezilienciájának javításában. A hazai mellett az európai tárolási helyzetet is érinteni fogjuk.
Nemzetközi szakmai szervezeteknek, például a Conseil International des Grands Réseaux Electriques (Cigré), az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), a Centre International de Recherche sur l'Environnement et le Développement (CIRED), és más hasonló intézményeknek kiemelt szerepük van a villam
Rendhagyó felállásban rendhagyó témával jelentkezünk. Egy szakértő és egy „civil” vendéggel vesézünk ki egy olyan témát, amit vagy nem tudott, vagy nem mert a szakma világosan, kizárólag szakmai tények mentén feldolgozni. A szaldó elszámolásról fogunk beszélgetni és ami körülötte van…
A szaldó elszámolás összetett témája gyakran okoz zavart a fogyasztók és a napelemes rendszerek tulajdonosai között. A mai beszélgetés – reméljük - tisztába teszi a félreértéseket és megvilágítja a legfontosabb kérdéseket: Mi a szaldó elszámolás valójában? Hogyan befolyásolja ez a napelemes rendszerek működését és gazdaságosságát? Milyen változásokon ment keresztül az elmúlt években Magyarországon? Szakértő vendégeinkkel megvizsgáljuk a szaldó elszámolás aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait. Feltárjuk a rejtett buktatókat, a lehetőségeket, és tanácsokat adunk arra, hogyan navigálhatnak a tulajdonosok ebben a bonyolult rendszerben.
os energetika területén.
Az elmúlt 13 évben minden ősszel indult országjáró útjára az INFOSHOW. A rendezvény évente 1000 - 1200 szakembernek ad lehetőséget a szakma újdonságainak, a változó szabványoknak és új technológiáknak a megismerésére, kipróbálására. A programon a tervező, szerelő és felülvizsgáló kollégák is frissen tarthatják szakmai ismereteiket. Haladva a korral, sokat változott a napi program, de szakmai színvonalat a szigorú szakmai zsűri garantálta. Ezen a beszélgetésen a kezdetektől a mai napig és kicsit a jövőbe is tekintve, megismerhetik hogyan jött létre az INFOSHOW, milyen érdekes témákkal foglalkozott, hogyan alakult ki a mai formája és milyen tervek vannak a jövőre nézve.
Nemzetközi szakmai szervezeteknek, például a Conseil International des Grands Réseaux Electriques (Cigré), az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), a Centre International de Recherche sur l'Environnement et le Développement (CIRED), és más hasonló intézményeknek kiemelt szerepük van a villamos energetika területén.
Az elosztott energiatermelés terjedése számos aspektusból lett megvizsgálva, kielemezve, gondoljunk csak a 2023.10.10-i #MEENet szakmai estre amikor a villamosenergia ellátás aktuális kérdéseit elemeztük szabályozástechnikai szempontból és az egyik fontos befolyásoló tényezőnek az elosztott energiatermelés adódott.
A magyar energetikai szektorban a szakember utánpótlásának kihívásairól beszélgetni kiemelten aktuális, mivel a terület gyors technológiai fejlődésen megy keresztül, ami új szaktudást igényel, mint például a megújuló energiaforrások vagy az intelligens hálózatok ismerete. Ezzel párhuzamosan, a demográfiai változások miatt az idősebb szakemberek nyugdíjazása szükségessé teszi az új generációs szakemberek bevonását. Ezen felül, az EU és a globális energiapolitikai változások, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem új kihívások elé állítja a szektort. Mindezek mellett az oktatási rendszereknek is lépést kell tartaniuk az iparági igényekkel, hogy a diákokat hatékonyan felkészítsék a jövő kihívásaira.
A kritikus infrastruktúrákat – hangsúllyal a villamosenergia rendszert – egyre több támadás éri a kibertérből. Az orosz-ukrán háború a fizikai tér mellett a kibertérben is zajlik. A „hivatalos”, állami szereplők mellett orosz- és ukrán-szimpatizáns támadók is színre léptek, ezzel tovább növelve a kibertér felől érkező fenyegetéseket.
Az alkalmanként két órásra tervezett konzultáció során a feszültség alatti munkavégzéshez kapcsolódó kérdéseket vesszük górcső alá.
Az Online szakmai konzultáció keretében tartandó előadásokat, a leendő és a gyakorló villamos biztonsági felülvizsgálók számára ajánljuk. Az egyes előadások keretében áttekintésre kerülnek a VBF felülvizsgálatokhoz kapcsolódó releváns szabványok, illetőleg a vonatkozó műszaki biztonsági követelmények, valamint megválaszolásra kerülnek a vonatkozó szabvány értelmezésével és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdések.
A magyar népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Grósz Károlynak:
"Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Aggódunk a Duna környezetéért, ezért továbbra is igen veszélyesnek tartjuk a hatalmas károkat okozó Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer építését. E fölösleges óriásberuházás – a szakemberek zöme és a környezetvédők szerint is – környezetpusztító és sokmilliárdos adósságokba hajszolja az országot. Az egyoldalú tájékoztatási kampány eredménytelensége is mutatja, hogy döntésük téves. (…) Mi, akik aggódunk a Duna sorsáért és a beavatkozás káros következményeit szeretnénk elkerülni, békés felvonulást tartunk 1988. május 27-én a Vörösmarty tértől Ausztria nagykövetségéig. Kérjük a Tisztelt Miniszterelnök Urat, hogy támogassa közös ügyünket!"
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, a bolygónk védelme és annak garantálása mellett, hogy minden ember békében és jólétben éljen.