17. A zöld hidrogén reális alternatíva lehet a szénhidrogének kiváltására?
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ. Aktuális adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a mindennapjainkban a zöld hidrogén, hozhat-e érdemi áttörést és változást az energiaszektorban, vagy csak egy újabb hype? Ebben kérjük szakértő vendégeim segítségét és hallgatóink figyelmét!
Tompos András a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) főigazgató helyettese, az Anyag- és Környezetkémiai Intézetének igazgatója, és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület elnöke. 1994-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán. 1995-től az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben készítette doktori munkáját a heterogén katalízis területén, PhD értekezését 1999-ben védte meg. 2001-ig Németországban, az RWTH Aachen Heterogén Katalízis intézetében posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott a homogén katalizátorok rögzítése tématerületen.
Szakterülete kiterjed még a hidrogén előállítására heterogén katalízissel.
Nagy gyakorlata van PEM tüzelőanyag cellákon alapuló komplex készülékegyüttesek, laboratóriumi deszkamodellek tervezésében, és azokon elektrokémiai és egyéb analitikai vizsgálati módszerek alkalmazásában.
Pintér László az OPUS TIGÁZ ZRT. és OPUS TITÁSZ ZRT. Innovációs igazgatója. Többek között energetikai pályázati részvétel szervezéssel, műszaki támogatással, innovációs energetikai projektek műszaki irányításával foglalkozik.
1993-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Erősáramú szakán, majd 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Szakokleveles mérnökközgazdász képzésén Vállalkozói szakon. Ezt követően az E.ON-nál alállomási mérnök, szakterületvezető. Később az innovációs területen is dolgozott szakértőként és osztályvezetőként egyaránt. Nagy, nemzetközi projekteket irányított, mint a Danube InGrid projekt, ami célzottan a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozását hivatott biztosítani.
Napjainkban az Opusnál innovációs igazgatóként olyan témákkal foglalkozik, mint pl.:
- Bükkábrány hidrogén előállító üzem létesítése
- Halmajugra naperőműpark létesítése
- Hálózati integrált energiatárolók létesítése
- RRF pályázati feladatok 2021-
Kapcsolódó tartalom
Időpont: 2024. december 2.
Helyszín: online
A szakmai esteken belüli Hiedelmek vs. Valóság sorozatunk újabb epizódjában egy „láthatatlan” és gyakran nem kellő gondossággal kezelt villamosipari területet, a földelés kérdését fogjuk - a szakmai estekre jellemző - kötetlen formában körbejárni.
Bemutatjuk a jelenlegi előírási környezetet, majd esettanulmányokat elemezünk, rávilágítva gyakran előforduló (és néha banálisnak tűnő) hibákra, amelyek komoly fejtörést okozhatnak tervezőnek és üzemeltetőnek is.
2024. szeptember 14. éjjel az Észak-Dunántúlt megtépázó vihar nyomában több Győr-Moson-Sopron vármegyei várost is áramkimaradások érintettek.
„Egy északnyugat-délkelet irányban gyorsan mozgó, rendkívül erős hidegfront érkezett. Helyenként akár 100 km/h-t is meghaladó széllökésekkel jelentős mennyiségű csapadék is lehullott az E.ON dunántúli hálózatának területére, a heves szél és esőzés következtében az áramhálózaton is károk keletkeztek. Az előrejelzések alapján már péntektől jelentősen megnövelt készenléttel, megemelt szerelőszámmal készültünk a hétvégére. A vihar szombat esti érkezésétől folyamatosan, az éjszaka folyamán is dolgoztak munkatársaink a károk felszámolásán, ez jelenleg is kiemelt létszámmal zajlik” – írják.
